A Bakonyalja Barátai Egyesület a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geoparkkal együttműködve, az Agrárminisztérium Zöld Forrás Alapja támogatásával 2019. őszén ismét geotúra-vezető tanfolyamot hirdet, ezúttal Sümeg térségében.

Ma emberlakta táj, egykor ősi tengerek mosták e hegyek partjait…

A képzési helyszín a magyar geológusok „mekkája” – közel 150 éve zarándokolnak ide tanulmányozni a hihetetlenül gazdag földtani képződményeket. Évtizedeken keresztül itt zajlottak az egyetemi diákság nyári, egy hónapos terepgyakorlatai is. A történet azonban jóval korábban kezdődött…
5000 éve már a köveket jól ismerő ősi tűzkőbányászok vájták agancsszerszámaikkal a sümegi Mogyorós-domb értékes nyersanyagát. Később kelta harcosok keresték a vasat, majd római légiók törték a követ a térséget átszelő utakhoz. Évszázadokon át számos mészkőfejtő termelte a középkori vár és a házak építőanyagát. Csabrendek „Kőkatlanában”fogalmat alkothatunk ennek méreteiről.
A kőbányászatnak köszönhetjük a híressé vált ősmaradványokat is. A „sümegi ősteknős” kréta kortársai pogácsa formájú korallok, tülök alakú kagylók voltak. Félméteres tornyos csigák, kéttenyérnyi osztrigák, kalapnyi tengeri sünökéltek az eocén tengerben, és akkor még nem is szóltunk a sümegi Vár-hegyet alkotó sok milliárdnyi tengeri liliomról.
A Rendeki-hegy lábát három tenger (bádeni, szarmata, pannon) mosta a harmadidőszakban, de előtte még hatalmas kőgörgetegeket sodró, vad folyó kanyargott ezen a vidéken. A Pannon-tóból szigetként kimagasló Vár-hegy körül gyöngykavicsot őrölt a hullámverés. Pár millió éve tűzhányók fénye világította be a délnyugati égboltot, majd a jégkor fagyos szelei csiszolták fényesre és élesre a tundra kvarckavicsait. Nem is oly rég langyos karsztforrások ontották vizüket a Marcalt tápláló Meleg-vízbe.
Jóval-jóval korábban a Tethys sós vizében képződött a Fődolomit és a híres Dachsteini Mészkő. Nyirád környékén pedig trópusi mállásból származó vörös bauxit borította be az ősi karsztos felszínt 60 millió éve.
A képzés résztvevői e tömérdek geológiai kincsről még sok mindent megtudhatnak, és a terepbejárásokon meglátogatják a Fehér-kövek erdőrezervátumát, az Uzsai csarabost, a Sintérlapi kőfejtőt is.

A csabrendeki helyszínű elméleti oktatás mellett rengeteg terepbejárás is színesíti a programot, és átadjuk az igényes geotúra-vezetés fortélyait is. A 2019. szeptember 6-tól kezdődően három hétvégét érintő, összesen 60 órás képzés során természetesen nem csupán az élettelen természeti értékekről, a földtani folyamatokról esik szó: amint azt már fent is írtuk, az avatott földtudományi és természetvédelmi szakemberek előadásain túl a növény- és állatvilág legfontosabb értékeivel, és nem utolsósorban a gazdag kultúrtörténeti – ezen belül kiemelten régészeti és néprajzi – örökséggel is megismerkednek a hallgatók. Az előadók között lesz mentőtiszt is, hiszen a résztvevőknek meg kell ismerkedniük a terepi balesetek megelőzésének legfontosabb szabályaival is.

A legfontosabb információk

Időpontok (a tanfolyam három blokkja):
2019. szeptember 6–8. (péntek reggeltől vasárnap késő délutánig)
2019. szeptember 13–15. (péntek reggeltől vasárnap késő délutánig)
2019. október 5–6. (szombat reggeltől vasárnap késő délutánig)

Előadások helyszíne: a csabrendeki Művelődési Ház nagyterme (8474 Csabrendek, Árpád u. 4., a polgármesteri hivatal épülettömbjében)

Részvételi díj:  45.000,– Ft/fő

Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 26. (hétfő)

A jelentkezés lap, a képzési tematika, a képzés kiírása letölthető a geopark honlapjáról.

További információ:

Ancsin Gergely földtudományi és geoturisztikai munkatárs, pályázatkezelő asszisztens
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Bakony–Balaton Geopark Csoport
Telefon: +36 70 265 8396, e-mail: ancsin@geopark.hu

Czibula György elnök
Bakonyalja Barátai Egyesület
Telefon: +36 30 919 5868 e-mail: kapcsolat@babegyesulet.hu