Döbrönte

templomKiszámoltuk, a falu lakosságát 4 tagú családunkkal több, mint 1,5%-al emeltük! (Találós kérdés: hányan lakják a falut?). Döbrönte zsákfalu, ebből adódóan csendes és nincs nagy autóforgalom. Kedves emberek lakják, akik azonnal befogadtak, barátsággal közeledtek felénk. Egy cseppet sem bántuk meg, hogy ide költöztünk a fővárosból!

A várhegyről jól belátni az egész falut és a tájat. Tiszta időben körpanorámát lehet élvezni. Nyugat felé látni a Kőszegi-hegységet és a Ság lebányászott, csonka tömbjét. A közelben Ganna házai és az Eszterházy mauzóleum hatalmas kupolája látszik. Dél felé a Somló uralja a panorámát. Látszik a Somlói várrom is.

A legenda szerint a Döbröntei vár és a Somlói vár lakói éjjel fényjelekkel üzentek egymásnak. Az előtérben, a telkeken túl, az égeresben csörgedezik a Bittva. Dél, dél-kelet felé fordulva feltűnik a Gannai-Mánc-hegy és a Polányi-Mánc-hegy. Mögöttük bújik meg Magyarpolány. Észak-kelet felé, a Pap-kúti-erdőn túl a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy zárja a kilátást.

Döbrönte valószínűleg XI. századi település. Neve szláv eredetű. A falu eredetileg a Ganna felé eső részen, Ódöbröntén települt, majd a Pap-kúti erdő alatt, a régi szőlők területén állt, és csak később került a mai helyére. A helységet először 1330-ban említi írásos adat Devrente néven.

várA falu felett magasodó sziklás hegygerincen épült Szarvaskő vára. Ma már csak a rondella (ez látszik az udvarunkból), és a belső torony egy része áll. Nagy Lajos király kedvelt hadvezére, Himfy Benedek építette. Az építkezéssel 1367-re készültek el. Himfyről keveset írnak a krónikák, annál hírhedtebbek voltak azonban utódai, akik Szarvaskőt rablóvárrá tették, és még Pannonhalmát is lerohanták innét. Végvári szerepet a török időkben nem játszott. 1640-ben még laktak benne, a XVI. század második felében, talán egy török portyázó csapat támadása után indult pusztulásnak, ekkor a falu is elnéptelenedett. A későbbi telepesek a pusztuló vár köveit az építkezésekhez széthordták, erről tanúskodnak a Szarvasház felújítása során talált faragott kövek is.

(Érdekesség, hogy a Himfy nevet választotta Kisfaludy Sándor költő saját alakmásának „A kesergő szerelem” és „A boldog szerelem” című versgyűjteményében. Kisfaludy „Himfy szerelmei” című versfüzéréről kapta nevét a Himfy-versszak, a magyar ütemhangsúlyos verselés strófaformája.)

Az 1760-as években a környék legnagyobb földesura, Somogyi Miklós német és magyar telepesekkel népesítette be birtokát, így a mai község területét is. 1785-ben 261 személyt írtak itt össze, amivel ebben a korban népes helynek számított. A lakóházak száma 142 volt (ma 92 ház áll a faluban, és az üdülőtelep ingatlanaival együtt is csak 141 lakóingatlan van).

lenAz 1900-as évek elején sokan kivándoroltak Amerikába, melyre a templom mellett állított emléktábla hívja fel a figyelmet. Lélekszáma 1941-ben érte el a maximumot, 549 lakosából 64 magyar, 485 német anyanyelvű volt. A II. világháború után a falu 81 családjából 64 családot, összesen 257 főt telepítettek ki Németországba, Drezda és Löbau környékére. Az új lakosok Borsod, Vas és Veszprém megyéből, valamint a Felvidékről érkeztek. A falubeliek elmondása alapján a Szarvasház korábbi lakói is a kitelepítettek közt voltak. A kitelepítés emlékére minden évben Pünkösdkor találkozót szervez a Döbröntei Német Kisebbségi Önkormányzat.

A római katolikus plébánia templom klasszicista stílusú, centrális elrendezésű. A kör alaprajzú épületet. kupola fedi. Gróf Somogyi János özvegye, Győri Krisztina építtette 1815-ben.

Az 1960-as években a faluba nem vezetett burkolt út, nem volt vezetékes víz, villany is csak kevés házban volt. Az utóbbi 50 évben épült ki minden. Még felvonós sípálya is készült a Várhegy északi lejtőjén, mely ma sajnos már nem üzemel, és a közeli büfének is hűlt helye van már. Szánkózni viszont most is lehet itt! Új házak is épültek az elmúlt 50 évben, de szerencsére viszonylag sok ház maradt meg a régi formájában a korábban épültek közül. Az üdülőtelep 1965 után kezdett kiépülni. Itt kapott helyet Pápa Város Önkormányzatának új turistaháza is, a régi textiles turistaház felújítása révén.

bittvaEssen szó a környék régi nevezetességeiről, a malmokról is. A textiles turistaház a helyén eredetileg a Czirfusz-féle vízimalom állt. További malmok voltak a Bittván: a Meinzinger malom, az Ábel malom. A mai szennyvíztisztítónál is állt egy malom, és a közelben, de már Gannán van a Malom-völgy, ami szintén malomra utal. Távolabb, a Polányi-Mánc-hegy alatt, a Köves-patakon volt a Názer malom (Somháti malom). Még Magyarpolányból is hordtak ide lisztet, erre utal a malom-út elnevezés (rajta fut a zöld kereszt turistajelzés). 

A barátságos Bittva csak emlékét őrzi a nagy árvizeknek, melyet a vár legendája is elmesél. Legutóbb 1959-ben jegyzett fel a krónika nagy árvizet, mely több gannai házat is elmosott.